| vissza a főoldalra TELEGD TÖRTÉNETE folytatás Részletek: I. FEJEZET Telegd története a reformációig 1. Telegd neve és fekvése. Telegd ősi magyar szó. A közelében fekvő Telki és Telkesd községek neveivel együtt ugyanazon gyökérszóból származik. Mindegyik közös gyöke: telek. A telek szó a falusi magyar ember nyelvhasználata szerint ma is helyet jelent, ahol letelepedhet hosszabb, vagy rövidebb időre, sátrát felütheti, házát felépítheti, mert megfelelő családi tűzhely alapítására. Telegd fekvése valóban alkalmas telek volt bármely népnek a letelepedésre. A Sebes-Körös halászatra, erdői vadászatra, sík területe földművelésre, dombjai sző!őtermelésre adtak alkalmat minden itt letelepülőnek. Úgy látszik, ezen előnyeit már a legrégibb - történelem előtti - idők emberei is felismerték, amit bizonyítanak a Sebes- Körös vidékén gyakran található őskori leletek. Telegd és környéke a fontosabb helyek közé tartozhatott, amit Pusztaujlak és Telegd határában fellelhető földvár helyek is bizonyítanak. A római provincia északnyugati határa Torma Károly szerint Telegd Várad felé, - a Körös par án húzódott. Hogy Telegd a római birodalomhoz tartozott, bizonyí ák azok az apró téglák, amiket nagyobb számmal a múlt század utolsó évtizedében ezen a környéken találtak. Rómer Flóris kiváló régészünk kéziratos munkáiban találunk rá adatokat. A református templom - gyaníthatólag - egy régi római kasztrum helyén épÜlt. Ásatások úgán sok, e kor történelmére vonatkozó fontos adatnak ju thatnánk birtokába. 2. Telegd a honfoglalás előtt. Amint már fentebb említettem, Telegd és környéke a Krisztus utáni első századokban a római birodalomhoz tartozott. Az vita tárgyát képezhetné, hogy ezen a vidéken dák, vagy valamilyen más fajú nép élt, amikor a rómaiak e területre kiterjesztették hatalmukat. Mikor a római birodalom megdőlt, a népvándorlás számára egyik fontos átjáró terület volt Erdély felé. Különben csak föltevésekre vagyunk utalva, amikor megállapításokat teszünk e vidék és helységünk régen itt élt népeire nézve. Gyaníthatólag a hunok, avarok is megfordultak ezen a vidéken, talán rövidebb időre otthont is találtak maguknak, amire azonban biztos történeti adatunk nincs. Annyi bizonyos, hogy Attila szállása - a Biharországgal határos Békés megye sík területének valamelyik pontján - s az avar körsáncok, mint amilyen lehetett a bihari földvár is, nem estek messze Telegdtől. Közvetlenül a magyar honfoglalás előtt, több mint bizonyos Telegd és környéke lakatlan erdős-mocsaras vidék volt és miután nagyon beleesett a népvándorlás zónájába, nem tudott vagy nem mert egy nép se e helyen otthont alapítani. 3. Nyomok a tatáIjárásig. A magyarok bejövetele után egyik névtelen magyar csapat alkalmas teleknek találta Telegdet a letelepülésre. A honfoglaló magyar vezérek és első magyar királyaink idejében gyaníthatólag Telegd és környéke az erdélyi vajda, vagy annak valamelyik vezető embere kezébe került. A község közepén keresztül folyó patak ősi magyar nevében - nevezvén a patakot "Koppány patakának" - nem lehetetlen, hogy az első magyar honfoglalónak a neve rejlik. Az erdélyi gyulák (vajda) sokszor az egység rovására a maguk malmára hajtják a vizet. Míg I. István (szent) Róma felé, addig az erdélyi gyulák Konstantinápoly felé tekingettek. Helységünk késõbbi birtokosának, az ős Telegdiek ősének, Csanád vezérnek a szülei, de különösen az édesanyja, aki testvére volt Szent István édesanyjának, - a konstantinápolyi világi és egyházi hatóságok befolyása alatt állottak. István s már elődei is hogy hatalmukat biztosítsák a nyakas, sokszor minden függést megtagadó törzsfők és azok utódaival szemben, szívesen fogadták udvaraikba, váraikba a nyugatról és délről jövő idegeneket : német, olasz, szláv vendégeket. Ez nem tetszett a magyar uraknak. Ehhez járult Istvánnak erőszakos térítési módja, valamint a nyugati rendszernek belföldön való bevezetése. Egyre nőtt az elkeseredés az ősi hithez, ősi valláshoz ragaszkodó korlátozásokat nem ismerő, büszke, a kor követelményeit megérteni nem tudó magyar vezetők között. Minél erősebben lépett fel István király, annál nagyobb lett az elkeseredés. Elkeseredettek szívesen sorakoztak egy-egy olyan törzsfő vezérsége alá, akinek neve, tekintélye, hatalma elég nagy volt ahhoz, hogya régi, kalandos, színes magyar világot visszavarázsolja. A Telegdi család ösét, Csanád vezért szintén ez vitte a hatalmas Ajtony vezér szolgálatába. Késóob valami összetűzés miatt Csanád István táborába megy át, aki vezérévé teszi az Ajtony ellen folytatott háborÚban. Ajtonyt és parthíveit leverik, birtokaikat szétoszgák, természetes, nem keveset kapott abból Csanád vezér sem. ValószínÜleg, Telegd és vidéke már ezekben az időkben a későbbi híres Telegdi nemzetség eme Ősének birtokába jut. Egy 1257-ben, a váradi káptalan előtt folytatott per szerint Telegd már a tatárjárás előtt,"régtől fogva" (ab antiquo) a Csanád nemzetség birtoka volt. Már ekkor a fontosabb helyek közé tartozott. Egy másik verzió szerint, amit Pázmány Péter támaszt alá azzal a megjegyzésével, hogy Telegden a Szent Ferencz-rend tagjait Csanád érsek telepíti a templáriusok templomába 1335- ben, arra enged következtetni, hogya Ferencz-rendiek letelepÜlése előtt Telegden a templáriusok laktak. Az "egykori templom" kifejezése azt mutaga, hogy már "régen" laktak templárius<}k Telegden, talán már jóval a tatáljárás előtt, első királyaink idejében. Az első Arpád-házi királyoknak különben igen kedvelt terÜlete volt Várad és vidéke. Ez a körÜlmény természetesen nem maradt hatás nélkül az egész vidékre. Már 1067 -ből van feljegyzésünk arról, hogy a kunok gyakran ellátogatnak egész Váradig. Sok kellemetlenséget okoznak meglepetésszerû rabló-Iátógatásaikkal. A tatárok, a történelon szerint átvonultak a Körös völgyén is. Várad elpusztítása után él följegyzések szerint egyik tatár horda a Körös völgyén át Erdélybe indult. Eszeveszett rombolási dühöknek, valószínűleg áldozatá esett Telegd is. Akkor pusztulhatott el a templáriusok temploma, amire Pázmány Péter hivatkozik. E tatár horda, ami Várad ot is kegyetlenÜl feIdÚlta, a feljegyzések szerint egyike volt a legvadabbnak. Hogy a tatárjárás előttről semmi különösebb emlék nem maradt fenn Telegddel kapcsolatosan, annak a tatárdúlásnak tulajdoníthatjuk, aminek Telegd is áldozatá esett. 4. Telegd ujraépülése és a Telegdi család. T-re nézve történelmi adatokkal tulajdonképen a tatárjárás utáni időkből rendelkezünk: A XIII -lk században Telegd már a nagyobb helységek közé tartozik, bár az árvíz sok kárt okoz a községnek, mégis kedvelt lakóhely. Telegdre a ránkmaradt iratok szerint a Csanád nemzetségnek mindig gondja volt. A tatárdúlás után megmaradtak rejtekhelyeikről visszatértek, "a romok és üszkök helyén felépítették újra otthonukat." Mint a Csanádok érdőháti birtokainak központja, a hozzá tartozó 11 községgel, mint: Bertény, Borostelek, Szakadát, Szabálcs, Pósalaka, Sonkolyos, Dubrics, Mezőtelki, Jenő, Battyán, Telkesd, - mind az egyháznak, mind az örökösöknek fontos helyévé változott. Ha a Csanád utódok kezdetben áJlandó lakozást nem is vettek a községben, de gyakran fordultak ott meg, féltve, örizvén területükhöz való jogukat. A tulajdonképpeni Csanád ivadék; aki Telegdre költözik Tamás, a Pongrác fia. Családjával együtt l29l-ben vesz állandó lakozást Telegden. Ő a híres Telegdi család tulajdonképpeni megalapítója. Az ős, az ősök nyomdokain halad. Birtokait gyarapítja. Tekintélye, hatalma egyre nő. A Telegdi olygarcha a Pálfiakkal együtt 1280-ban Kun László király ellen is fellép. Ez az elégedetlenség a királlyal szemben majdnem pusztulásba döntötte a családot. 1284-ben birtokainak nagyrészét elveszti. Ugyanebben az évben egy elpusztult nagyobb helységnek Berténynek a révvámja miatt pereskednek. Később is sokszor fordul elő versengés a révvám-jogok megszerzése és biztosítása miatt, melyek ezekben az időkben a család legjobb jövedelmi forrásai voltak. Az önkényeskedő, még a királlyal is szembeszálló olygarchák hatalmaskodásainak sulyát a szomszéd birtokos nemzetségek is érezték. A Ratold nembeli Putnokiakkal Pusztaújlak miatt folytonos viszálykodásban voltak, ami igen sokszor a tettlegességig vezetett. A Putnokiak sem hagyták a maguk igazát, míg végre a házasság folytán - egyik Telegdi Putnoki leányt vett feleségül- Pusztaújlak a Telegdiek birtokába kerül. A Telegdi család tagjai nemcsak a világi pályákon vívják ki maguknak az elsők között a helyet, hanem egyházi téren is a legelsők közé emelkednek a család egyes tagjai. Telegd egyházi szempontból szintén fontos központi hellyé lesz. Ezt azonban más helyt kívánjuk ismertetni. T - a mohácsi vész előtti időkben - egyedüli földesura a Telegdi család. Telegd más lakosai a földesúr családján kívül- jobbágyok. T. jobbágyainak azokban az időkben gyakran nyílhatott ajkuk panaszra uraikkal szemben. Az 1438-i esztendőben T. egy része valószínűleg beházasodás fo)lytán a Nagymíhály'i család kezére került 5. A parasztlázadás. A Telegdi-család tagjai közül messze kiemelkedik az előrelátó bölcs politikus, kiváló diplomata, kegyes életü férfiú: Telegdi István, királyi tárnokmester. Helységünk szempontjából az Ő személye a legfontosabb. Ő volt az egyedüli főúr, aki 1514 -ben Budán, Bakács Tamás prímással szemben ellenzi a keresztes háború meghirdetését. Mint sokat látott, tapasztalt bölcs ember, nem szünt meg komolyan figyelmeztetni társait a veszélyre. "Hiszem, hogy sok ember fog összegyűlni, de kik? Koldusok, csavargók, földönfutók, kik csak azért tűzik majd vállaikra a kereszt jelét, hogy új gazságokat kövessenek el. Lesznek közöttük földművelők, parasztok is, de csak olyanok, akik munkakerülők, vagy uraikon akarnak bosszút állani. Hiszitek-e, hogy ilyen sereg engedelmeskedni fog nektek, vagy bárkinek s hogy nem fog ellenünk és véreink vesztére szövetkezni? Ne hirdessünk keresztes hadat, hanem inkább hirdessük ki azt, hogy a búcsú áldásaiban részesülnek azok, akik aranyat, ezijstöt, pénzt ajánlanak zsoldosok gyűjtésére." (Istvánfi után.) Ha talán nem is abban aiformában, mint ahogy azt Istvánfi történetíró leírta, mondotta el beszédét, de egy bizonyos, látta a veszélyt és nem szűnt meg ellene szavát felemelni. Amit megjósoit, be is következett. összegyülekezett parasztság Dózsa György vezérlete alatt uraikon állott bosszút. Ot is, - mikor 1514-ben Arad megyei birtokán nézett körül - a lázadók elfogták. "Dózsa embertelen és tiszteletlen körülmények között magas oszlophoz kötöztette, nyilakkal és puskákkal lövetett rá célba." (Márki: Dózsa György.) Előre elkészítette az általa kibővített és gótikussá formált templom szentélye déli oldalában levő emlékkövét. Ez egy 178 cm. magas, 76 cm széles vörös márványlap, rajta a Telegdiek XII. Lajos francia király által 1502-ben kibővített címere: két vívódó sólyom, kétszer a csőr a sisak tetején és pajzs mezejében, legfelül Szt. Mihály főangyal, jobbján pallos, baljában mérleg, melynek serpenyőjében egyik oldalon az ember lelke, másik oldalon a gonosz szellem jelképei vannak. A kőlapon a következő írás olvasható: Stephanus Thelegdi Regis, Deinde Regni Hungariae Thesaurarius, Externis Regibus Notus Charusque, Hoc Saxum Perpetua Sibi Posterisque Suis Quiete Posuit Anno 15. .. Az évszám nem teljes. Már életében elkészítette. Az évszám, miután nem itt nyugszik, nem íratott bele. A szentély ellenkező oldalán van egy ugyanolyan nagyságú márványlap, ami Telegdi Istvánt életnagyságban ábrázolja. A dombormű egy sisakos, páncélos vitézt ábrázól. Élő oroszlánon áll. Bal kezében pallosa makolatát fogja, jobb kezével csapásra emeli buzogányát. Az 1909-es tűzvész alkalmával nagyon megrongálódott. Az orr és az oroszlán feje letörve, csákójából a fődísz, amiről a nép hagyomány azt tartotta, hogy gyémánt, ki van véve. De még így is úgy áll előttünk, mint egy élő alak. Látszik, hogy ez egy kőből faragott arckép. Az akkori idők főurain látható ruházat van rajta. Alighanem a kriptában volt kőkoporsója, amit már életében elkészíttetett, (Bunyitay: A váradi püspökség története.) Több gyermeke maradt, egyik leánya Báthory István lengyel király édesan)ja. Fia korán elhalt, így utána Telegd és környéke a Telegdi család egy másik ága leszármazotgainak, akik részben már Telegdnek birtokosai voltak, a tulajdonába megy át. 6. Telegd látképe. T. községe az 1500-as évek idején jórészt azon a helyen feküdt, ahol ma. Mi megpróbáljuk a birtokunkban levõ néhány adat alapján Telegd látképét megrajzolni. A mai református templom és a kastélya "váras" szíve. A vár a református templom parókia felé eső szegletétõl húzódott kelet felé, egész a római katolikus templomig, onnan északra a görög keleti egyház háza feJé egész a zsinagógáig, a zsinagógától nyugatnak csaknem egyenes vonalban a kastély felé, hol a kastély hátsó oldalához 25- 30 méterre még ma is árkot mutató részén vonult egész a református parókia kertje végéig, onnan déli irányba húzódott fol a parókia udvarán keresztül a kelet felé vonuló várfalig. Mellette kívülről egyik részén folyt a Koppány, mely felduzzasztva természetes védelmet nyújtott egész a római katolikus templomig; ott egy széles, ásott mederbe a vizet felduzzasztották az akkor" még a kastélyhoz 50-60 méterre folyó Körös vizével. A vár leggyengébb pontja a római katolikus templom háta mögött levő ásott árok részén volt, ahova igen erős kőfalat emeltek. A várfalak mellett közvetlen több magas őrtornyok álltak. 1783-ban a plébánia udvarán a templom felé eső részen még fennállott egy 20 ölnyi magasságú kerek őrtorony, amit ugyanebben az évben bontottak Ie. A torony alját az idő nagyon megrongálta s félő volt, hogy esetleg ledőlvén, károkat okozhat, ezért lebontották. Ma még mindig jól látható a római katolikus kastély mögött vonuló árkot képező beomlott sánc. A váron belül, több, mint bizonyos, fennállott a Flatt Jenő mostani lakóháza. A váron kívül, ahol most a görög keleti parókia és templom, a zsinagóga és Pasuk ház áll, volt a Ferenc-rendiek kolostora, mellette kis temploma, a templom körül temető. A mostani fóutcán végig egész a Nagy utca közepéig sorakoztak a jobbágyok házai. Régi épületnek látszik a br. Kapri Valér úri laka, ami még az 1500-as években több, mint bizonyos nem volt meg. Bár ott már azokban az időkben állhatott egy kőépület, amit onnan lehet gyanítni, hogya bárói lak előtt 20-25 more vastag fundamentum tűnik elő a földbó1. Különben itt kell megemIítenem azt a hagyományt, mely szerint a bárói laktól keletre, a Koppány mostani kanyarodásánál régen egy templom süllyedt el. Lehet, hogy a hagyományban még ma is oly elevenen élő veres barátok szereztek ott maguknak rövidebb lakozást, bár erre nézve semmi bizonyosat nem tudunk. Művelhető szántóföldje Telegdnek alig van. A községtől északra hatalmas erdőségek kezdődtek, a szőlőknek is csak igen kis része volt megművelve, helyét hatalmas erdők borították. A Vasút utcának, Híd utcának s a többi kisebb utcának semmi nyoma. A Körösön volt az egyháznak egy malma, amit hosszú időkön át "István pap malmá" -nak neveztek, a Betyke-utca végén állott. |
