TELEGD TÖRTÉNETE         vissza                                     SASS KÁLMÁN   Előszava                  Részletek a könyvből                                                                      (az eredeti kiadáshoz)           Az 1935-ben megjelent Telegd története című könyv újra kiadása kiváló alkalom és egyben kötelesség is a könyv írója életrajzának vázlatos ismertetésére.         A tragikus sorsú Sass Kálmán pályája szépen kezdődött és töretlenül ívelt fölfelé. Már fiatal lelkész korában a Bihar megyei magyar értelmiség egyik jeles alakja volt. Életrajza (életének addigi szakaszáról) már 1937-ben megjelent megyénk akkori és régebbi nevezetes embereinek biográfiái között. (1) 1904. április 17 -én született Gálospetriben kisbirtokos családból. Mivel édesapja 1915-ben Doberdónál hősi halált halt, nehéz megélhetés várt a 11 éves fiúra és két testvérére, meg özvegy édesanyjukra. Sass Kálmán nappal dolgozott, éjszakánként tanult. Előbb a máramarosszigeti piarista gimnázium tanulója lett, majd az orosz betörés miatt a nyírbátori, aztán pedig a nagykárolyi piarista gimnáziumban folytatta tanulmányait. Itt érettségizett 1924-ben, négy év múlva pedig elvégezte a kolozsvári teológiai főiskolát. Egy évig Domahidán volt segédlelkész és a Domahidi család gyermekeinek nevelője. Ezután következett a két évig tartó németországi és svájci tanulmányút, mely döntő hatással volt életére: egy sor nemes eszmét, humánus törekvést tett magáévá. Már itt megmutatkozott különleges- szervezői képessége, melynek köszönhetően idegen létére egyik vezetője lett a 40 ezer tagot számláló Ifjúság Egyesületnek, melynek fő célja az ifjúság kulturális és testi nevelése volt. Kapcsolatokat könnyen teremtő, megnyerő és szuggesztív egyénisége révén kapcsolatba, sőt barátságba került a leggazdagabb és legelőkelőbb családokkal. A svájciak elismerték tehetségét, megkedvelték mint embert, és szívesen ottmarasztalták volna. De ő tudta, hogy tudására, külföldi tapasztalataira, személyes ismeretségeire elsősorban itthon, a kisebbségi létben van különleges szükség. Hazatérte (1931) után Sulyok püspök nem is engedte el maga mellől, két évig püspöki káplánként működött. 1932-ben hívta meg a mezőtelegdi egyházközség a megüresedett lelkészi hivatalra. Itt nagyon komoly és rendkívűl okos munkára volt szükség, hogy rendbe hozza az eladósodott egyház pénzügyeit, megszervezze az ősi templom tatarozását és környékének rendbetételét; anélkül, hogy megterhelte volna a híveket. Hogy az embereket önkéntes munkára buzdítsa, elsőnek maga mászott ki a templom szédítően magas tetejére. (2) A nőszövetség legényegylet, bibliakör megalakításával összegyűjtötte az embereket, megerősítette az egyházfegyelmet, és igyekezett az egyháztagok közti széthúzást elsimítani. A hívek hamar megszerették és mind lelkesebben követték minden munkában elöljáró papjuk példáját. Neve csakhamar ismertté vált az egész egyházkerületben. (3) Mindezek mellett jutott ideje Telegd történetének megírására, tudományos cikkek megjelentetésére a hazai és a külföldi sajtóban, sőt az arameus nyelv tanulmányozására is. Ennek eredményéről nem tudunk, de így is el kell ismernünk rendkívüli munkabírását. Lelkipásztori működésének sarkalatos pontja volt egyházközsége ifjúságának lelki és testi nevelése. (4) Még telegdi tartózkodása idején felhasználta az alkalmat, hogy Magaslakon ( Élesd felett) gróf Zichy Jenőnek, a bécsi Cabinet Noir {titkos szolgálat) egykori főnökének könyv- és levéltárában búvárkodjék. A kastélyban végzett kutatásai eredményeként jutott az 1848-as forradalmat követő évek nyomozási jegyzőkönyveinek és a megfigyelés alá helyezettek lajstromának birtokába. Így ismerte meg a Bémer László nagyváradi római katolikus püspök elleni eljárás iratait és gazdagíthatta újabbakkal Petőfire vonatkozó adatgyűjtését. Sajnos, ennek a párját ritkító dokumentációnak is nyoma veszett Sass Kálmán elhurcolásakor.(5) Szép tervét: egész Telegd kulturális haladásának jelentékeny előmozdítását , már nem tudta megvalósítani, mert Érmihályfalvára távozott. 1936. szeptember 13-án nagy ünnepségek közepette iktatták be ottani lelkésznek. Kevéssel előtte megházasodott: 1936 húsvétján vette feleségül Tőkés Máriát, az értarcsai lelkész leányát. Öt gyermekük született: Enikő, Gyöngyi (ma Pitesti-en él), Huba (számtan - tanár és csillagász), Kálmán (bányamérnök) és Béla (gépészmérnök).(6) Több mint húsz évig volt Érmihályfalva református lelkésze. Itt kölcsönkönyvtárt alapított és vezetett, szorgalmazta az új református iskola építését, gyarapította alapítványait. 1937-ben Nagyváradon jelentette meg "Iskoláink története" c. forrásértékű munkáját, melyben 1816-ra visszamenő népesedési adatokkal támasztotta alá az érmihályfalvi református iskola történetét. Már Telegden megszervezte az összes belmisssziói alakulatokat, de igazában Érmihályfalván virágoztatta fel őket. A hét minden napjára esett egy-egy alakulat összejövetele. Dalárdát is szervezett és vezetett.(7) 1938-ban vagy 1939-ben "az ő mihályfalvi ügye" egyházmegyei fegyelmi bíróság elé került-írja egykori rab társa, Balaskó Vilmos.(8) Nem tudjuk, mit takar ez a kifejezés. Balaskó azt is írja, hogy lelkésztársai elhidegültek tőle, később pedig egy váratlanul kipattant politikai botrány miatt állásából elmozdították. Erről egyelőre csak annyit tudunk, hogy Sass Kálmán is részt vett - nem tudni milyen szinten és milyen mértékben - az Önvédelmi Szervezet nevű észak-erdélyi titkos magyar szervezkedésben. A román titkosrendőrség, a Sziguranca 1939 októberében fedezte fel ezt a "terrorista szervezkedést", ahogy hivatalosan nevezte, és összesen 172 gyanúsítottat tartóztatott le és gyűjtött össze a kolozsvári katonai börtönbe. 1939. dec. 21-én 36 egyént, 1940. május 17 -én pedig 16 személyt utasítottak ki Romániából és tettek át a magyar határon. Az első csoportban volt 15 római katolikus és 9 református lelkész, köztük Sass Kálmán is.(9)A magyar állam mindőjüket befogadta. Sass Kálmánné csak később követhette férjét - állapota miatt. 1940 szeptemberéig Budapesten tartózkodtak, második gyermekük is itt született.(1O) Érmihályfalvi gyülekezete megőrizte iránta való meleg szeretetét és ujjongó lelkesedéssel fogadta vissza. Itt adta ki 1942-ben az "Elvész a nép, amely tudomány nélkül való" c. értekezését, amelyben megörökítette mindazoknak a nevét, akiknek. adományai lehetővé tették a kétszintes református iskola építését. Saját nyomdát szerzett az érmihályfalvi eklézsiának, s a helyi legényegylet bevonásával 1944-ben "Üzenet" címmel közlönyt indított hívei számára.(11) 1940 után - írja Balaskó Vilmos - Sass Kálmán szellemi értékelése magasan ívelt felfelé. Kiváló politikusok keresték fel egymás után, és kérték tanácsait és segítségét. Éppen ezért a világháború vége után ellenségei erősen figyelték és készültek lecsapni rá. De neve az Érmelléken zászló lett, vele szervezték a Népi Szővetséget és segítségével gyűjtögették a választókat a háború utáni első választásokra. Amikor pedig a sikeres választások után Sass Kálmán helyettes képviselő lett volna, valami ürüggyel rövid időre elzárták.(12) Ez bizonyára 1947 -ben történt, amikor is Szamosújváron tartották fogva.(13) De az ellene való hálót még egy évtizeden keresztül is szövögették egy dr. Hollós István nevű tragikus személyiség közreműködésével. Amikor eljött az alkalom, a szomorú eredmény nem lehetett kétséges. (14) 1957. február 5-én tartóztatták le, családjának pedig 1959. augusztus 1-től Cãlãrasi(Harasztos )-on jelöltek ki kényszerlakhelyet. (15) 1958 elejétől a váradi börtönben raboskodott, (16) de nem itt végezték ki, amint egyesek tudni vélték. A vizsgálati fogságban a kínzások hatására azt vallotta, hogy kém és repülőgéppel kémkedett, ami egyszerűen lehetetlenség.(17) A kolozsvári bíróság ítélte halálra 1958. okt. 4-én, és azon év december 3-án végezték ki Szamosújváron. (18) Letartóztatásának és kivégzésének valódi okát talán soha nem fogjuk megtudni. Áldozat kellett, mert a hatalom példát akart statuálni - véli egykori rabtársa. (19) Bizonyára így van, de a hatalom félt is tőle, nagyon veszélyesnek tartotta. Túl jó pásztor volt, akit nem volt elég megverni, meg kellett ölni.. Tragikus személyiség volt, örök ellenzéki. Politizálásával népét és egyházát akarta védeni, de ez egy diktatúrában fejvesztéshez vezetett. Nevét csak az 1989-es változások után merték nyilvánosan említeni. Sass Kálmán kinyomtatott munkái közül igen jelentős az 1935-ben megjelent Telegd története, mert ez mindeddig kimondottan a helységről és Sebes-Körös-völgyi református egyházak múltjáról szóló egyetlen történeti munka. Nem tudjuk, hány példányt nyomtattak belőle. Bizonyára sok helybeli család megvette, némelyik két példányt is. Ismert volt, népszerű volt, az elrongyolódásig olvasták. 1944 után pedig még egy furcsaság is történt e könyvvel, igazolva az ókori mondást, hogya könyveknek megvan a maguk sorsa. Az új rendszer telegdi elöljárói begyűjtötték a fellelhető példányokat és mindegyikben leragasztották a 25. oldalon levő "A kommunizmus" kezdetű rövid részt, pedig ez nem az új rendszerre, hanem az 1918-19-es Tanácsköztársaságra vonatkozott. A könyvet tehát hivatalosan nem tiltották be, de szerzőjének szerencsétlen sorsa után mindenki jobbnak látta letagadni, dugdosni - már akinek még megvolt és nem rongyolódott el, vagy visszakapta egy kölcsönkérés után. Így aztán ez a kiadvány is könyvritkaság lett. A könyvet - szóban - többen is bírálták. Leginkább azért, mert hiányzik a jegyzetanyaga, nincsenek benne pontos forrásmegjelölések, legfennebb utalások, - meg egy könyvészeti lista a mű végén. Az igaz, hogy a környező egyházak történetének bemutatása elég hevenyészett; a pusztaújlaki fejezet kivételével maga Sass Kálmán gyűjthette össze sebtében az anyagot az illető egyházi levéitárak átnézése során. Mégis, a könyvnek elavulhatatlan érdemei vannak, hiszen Telegdnek és környékének ez az egyetlen monografikus feldolgozása. Jó szociográfiai munka is a korabeli összeírások és statisztikai adatok miatt. Az egyházi levéltáraknak az állami levéltárba való beömlesztése miatt ez a mű olyan adatokat őrzött meg, amelyek nehezen, vagy egyáltalán nem találhatók meg. Mára ez a könyv már fontos történelmi forrás lett. Sass Kálmán könyvének újra kiadása nagyon indokolt lenne, hiszen 1935 óta egyetlen helytörténeti kiadvány sem jelent meg, noha lett volna rá igény. A helyi vagy a környékbeli református egyházak történetérõl is alig jelent meg valami az egyházi naptárakban vagy a sajtóban. Az utóbbi két évtizedben semmi lehetőség nem lett volna egy ilyen jellegű munka kiadására. A levéltári kutatást általában rossz szemmel nézték; alig, vagy egyáltalán nem engedélyezték. A közkönyvtárakban nem lehetett (sőt ma sem lehet) alapvető fontosságú kiadványokhoz hozzájutni. Talán egyszer majd meg fogják írni Telegd részletes történetét is alapos levéltári adatok alapján. Addig is a "Kiegészítések" című részben ismertetjük a helységre vonatkozó, újabban előkerült történelmi adatokat, illetve pontosítjuk, esetleg kiigazítjuk Sass Kálmán néhány megállapítását. Ilyenkor utalunk a Telegd történetének (rövidítve: T. tört.) illető lapszámaira. Az ezt követő részben (mintegy visszatekintésképpen) megpróbáljuk felvázolni Telegd történetének alapvonalait az 1935- 1989 közötti időszakban. E korszakról még kevesebb írott forrás állt rendelkezésünkre, levéltári, irattári kutatásokat sem állt módunkban végezni. Ezért egyes események, történelmi tények bemutatásánál csak az emlékezetre támaszkodhattunk, más eseményeket pedig csak megemlítünk. Tudjuk, hogy e korszak bemutatása hiányos és egyenetlen. Csak reménykedhetünk, hogy egy jövőbeni munka pótolni vagy helyettesíteni fogja a miénket. Telegd történetének újra kiadása Nagy Arpád, külföldön élő, egykori telegdi lakos ötlete volt. (Édesapja magán taxis volt a két világháború között a váradi útvonalon.) Õ javasolta a rövid, összegező visszatekintés megírását is az 1935 utáni időszakra vonatakozóan. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik munkánkat bármilyen formában segítették, támogatták. Különösen hálásak vagyunk Emődi Jánosnak és Emődi Tamásnak, akik áldozatos és önzetlen segítségükkel sok ízben szakkönyvekhez, adatokhoz juttattak bennünket. Köszönettel tartozunk Zsugán G. Gyulának is, aki szintén számunkra elérhetetlen szakkönyvekkel járult ahhoz, hogy Telegd történetét bővíthessük, pontosíthassuk. Varga Árpád                                                                                                                                                                   tovább
	Copyright © mezotelegd.com   2005        Minden jog fenntartva         Kapcsolat IT